Néhány napja felugrott hozzám enni Éva. Becsöngetett a kapun, de az ajtón érthetetlen okokból csak hosszú percek múlva jelent meg. Ahogy jött fel a lépcsőn, láttam, hogy kombinépántos nyári ruha van rajta, ami a fenekét csak úgy „tessék- lássék” takarja. Hol voltál ilyen sokáig?- kérdeztem. A kapun már percekkel ezelőtt becsöngettél! - Lakatoltam a bringám - mondta ő. Ránéztem hosszú, vékony combjaira és miközben átfutott az agyamon, hogy nekem ilyenem még akkor sem volt, amikor 45 kg-ot nyomtam, döbbenten megkérdeztem: - Te ebben a ruhában bringázol???!!! - Naná!- felelte Éva. - Hát- mondtam én a bosszantóan tökéletes combokat bámulva- Igazad van! Mindenki olyan módszerekkel fog férjet, amilyenekkel tud. Tulajdonképpen ez is célravezetőnek látszik.
Nem vagyok a fast food mozgalom híve gondolhatod, de ez a mostani vacsora tényleg villám rövidségű lett. Először is, a kép az istenért sem akart sikerülni! A profitól még messze vagyok fotózás terén, ezért ha megálmodok egy kompozíciót, az vagy működik, vagy nem. Ebben az esetben pont nem, és a nap is az utolsókat rúgta. Szegény Éva meg csak állt és állt, kezében a derítőlappal, egyre csüggedtebben, miközben teltek- múltak a hosszú percek. Mi tagadás, jól megdolgoztattam a vacsoráért! El is rohant az idő, Éva meg a tőle megszokott módon három programot tett ugyan arra az estére, így bekapta az ételt és huss, már ott sem volt, mert várta őt a város másik végében valami bringás fickó. Mit tehettem mást, feláldoztam magam és én is elmentem bulizni.
A spanakorizo (szpanakorizo) görög klasszikus és remek alternatíva, ha már unjuk a rizottókat. Önmagában is nagyon finom, de remek köret könnyű húsok mellé. Több iskola létezik az ételből. Van, aki tesz bele paradicsomot, van, aki nem. Ki szereti hozzá a kaprot és mentát, ki nem és akad, aki tesz rá citromot, mert a savanykás ízeket preferálja. A görögök gyakran használják a fetát különböző ételek feltétjeként, ahogy teszik azt a magyarok mondjuk egy szelet fasírttal a főzelékre. Ehhez az ételhez is gyakran kínálnak sajtot. Én mindenesetre néha parmezánnal gazdagítom, ezzel adva kis fúziós löketet az ételnek. A mostani változat paradicsommal és kapor nélkül készült.
Nu, és akkor a recept. Egészséges és finom.
150 gr rizottó rizs
0.5 l alaplé
2 dl darabolt paradicsomkonzerv
300 gr spenót
1 kis fej hagyma
2 szál póré
2 gerezd fokhagyma
1 csokor petrezselyem
10 dkg fetasajt
citromlé
só, bors
Aprítsd a hagymát, majd fonnyaszd meg kevés olajon.
Öntsd rá a rizst, pirítsd üvegesre, majd add hozzá az alaplevet és paradicsomot. Főzd lassú tűzön puhára.
Közben karikázd a pórét, vágd apróra a fokhagymát és mosd meg alaposan a spenótot. Aprítsd is rusztikusan fel.
Kevés olajon fonnyaszd meg a pórét, majd a fokhagymát, végül gyorsan a spenótot.
Keverd hozzá a már főtt rizst és azonnal tálald fetadarabokkal és kevés citromlével.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.