Ki gondolta volna, hogy a Symbolban találom meg a budai oldal legjobb soletjét?!

Szerző: Házisáfrány - 2013.11.27. 09:23 Szólj hozzá!

sólet 1.jpgImádom a sóletet, mégis viszonylag ritkán eszem, és ennek két oka van. Egyrészt élénken él emlékeimben az a régmúlt szombati ebéd…

...Amikor meghívtak sóletezni, kéróra. Vendéglátóm ugyanis erről a fogásáról volt híres. Nos, az ebéd eleje úgy telt, mint az ilyen bulikon általában. Beszélgettünk, eszegettünk és közben remekül éreztük magunkat. Az étel tökéletes volt. Amikor túlestünk a desszerten, a háziasszony elvonult a konyhába. Én vele tartottam, azt gondoltam így illik, a család többi tagja pedig benn maradt az ebédlőben emészteni a könnyűnek semmiképp nem mondható menüt. Nagyjából 15 perce mosogattunk, amikor feltűnt, mekkora nagy a csönd a másik szobában. Kimentem megnézni mi a helyzet, és a következő kép tárult elém: A székeken ott ült a család maradéka, összesen hat ember mozdulatlanul, csukott szemmel, kissé nyitott szájjal, oldalra billenő fejekkel. Nem csak néhányan, mindenki. Ezek bizony kivétel nélkül elaludtak!!!

…Most azt hiszed túlzok, pedig nem.

Másik okom ennél sokkal prózaibb: nem midig van kedvem a budai hegyekből átbumlizni a zsidónegyedbe egy tál babért.

DSC_5179.JPGcukiságok

Nos, a napokban összefutottam Rebivel, aki mondta, hogy legközelebb, ha ilyesmire vágyom, nem kell ám kilométereket autóznom, mert ő élete sóletjét igenis a Symbolban ette! Nem nagyon értettem, mi köze a sóletnek a Budai oldal legnagyobb szórakoztató komplexumához, de gondoltam azért a végére járok a dolognak. Nos, mint kiderült a Symbol általam is ismert éttermei és bárja mellett van egy méltatlanul eldugott, 220 Éves névre hallgató pincéje klasszikus, házias, magyar-zsidó fogásokkal. Az kissé rusztikus, barátságos helységet igazi, fatüzelésű kemence teszi még vonzóbbá, melyben esténként vidáman égnek a lángok. A kemence nem dekor célokat szolgál, ebben sütik az étterem ikonikus fogását, a titkos recept alapján készülő sóletet. Az ételről megtudtam, hogy számos változat került kipróbálásra, mire kialakult „Az Igazi”, hiszen a sólet olyan, mint a mákosguba, mindenkinek van hozzá egy tuti tippje. Nos, ebben az esetben is jöttek a barátok, a magyar, az izraeli, de még a jemeni rokonok is remek ötleteikkel. Mindenki beleszólt, mindenki a saját verziójára esküdözött, a szerencsétlen séf pedig alig bírta a próbafőzéseket! A sok kísérlet végén azonban győzött az igazság, és miután a klasszikusok eredetiben a legjobbak, jemeniek, izraeliek ide vagy oda, mégis csak maradt a nagymama jól bevált, hagyományos, magyar receptje. És milyen jól tették!

symbol nagyi.jpgA titkos recept megalkotója! :-)

Nehéz objektív véleményt mondani olyasmiről, amit annyian annyi módon készítenek, én mégis megpróbálom. A Symbol sóletje csodás, gazdag, már-már dekadens módon idézi a boldog békeidőket. Ha adhatok tanácsot, ne a fogyókúrád közepén kóstold! Az étel három, különféle babból készül, nincs telepakolva gerslivel, állaga sűrű és nem valami folyós, főzelékszerű vacak, mint annyi más helyen. Az előbb emlegetett kemencében sütik lassan, egész éjszakán keresztül, ugyan úgy, ahogy azt a régi generációk tették. A lassan hamvadó tűzben egyenletesen érnek össze az ízek, így mire elkészül, a teteje ropogóssá válik, de a belseje mégsem szárad ki. Kérheted kuglival, marhaszeggyel, tojással, libacombbal, vagy ezek bármelyik kombinációjával. Már, ha vagy olyan tökös, hogy az egészet megedd, de két barátnőnek hidd el, bővel elég lesz egy adag is!

étterem enteriőr.jpg

Ha azonban egy „sóletevőnek” csak a kísérője vagy, és inkább a könnyebbik végét fognád meg az étkezésnek, akkor sem kell aggódnod. Az étlapon a velős pirítóstól a gulyáslevesen, káposztás cvekedlin át az aranygaluskáig csupa olyan fogást találsz majd, amit nagy valószínűséggel a nagymamád főzött neked utoljára. Ami külön tetszett nekem, hogy bár a az étlap házias és laktató ételeket kínál, nem az ilyen konyhát vivő éttermekre jellemző, ideje múlt, százoldalas menü van, csak egy minimál egyoldalas, így az a pár étel, amit kínálnak, valóban gondosan, szeretettel van elkészítve. Na és az árak?- kérdezed erre tök jogosan te. Nos, levesek és desszertek 1.000 Ft alatt, főételek 2.000 Ft környékén. Én is csodálkoztam. Mert az irodám melletti kockás abroszos kifőzde ennél drágább. Nu. Szerintem ha legközelebb háziasra vágysz, vagy valami külföldit kell gyorsan megetetni magyarossal, próbáld ki te is. Nem gondolom, hogy csalódnál.  Aztán majd írd meg a véleményedet, ok?

Ha tetszett a poszt, ide kattintva követheted Házisáfrány kalandjait a Facebookon is!

tűz.jpg...

Címkék: étterem bab házias zsidó konyha

A bejegyzés trackback címe:

https://hazisafrany.blog.hu/api/trackback/id/tr425657681

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

image001.png

Facebook

Iratkozz fel hírlevelemre!