Imádom a zöldségeket, a padlizsán pedig íze és sokoldalúsága miatt vitathatatlanul a kedvenceim közé tartozik. Szeretem a rakott változatokat, remek étel kisütve, simán lemondok miatta egy húsos fogásról, de a nap végén mégis csak a padlizsánkrém a kedvencem, és ez nem véletlen! A padlizsánkrémben…

Ha a 15 éves, kockáshasú, szupercsinos, éjjel-nappal sportoló unokahúgod egyik napról a másikra kitalálja, hogy mostantól „csak egészséges ételeket” hajlandó enni, bizony át kell gondolnod, milyen uzsonnát adj neki, amit hajlandó nagy kegyesen elfogyasztani, de elég energiát ad az ebéd és vacsora…

Városi lányként az én fejemben kvázi alapvetés, hogy a tej dobozban terem, a mustár gyárban készül és joghurtos padlizsánt kizárólag a török büfékben árulnak. Vannak ugyanis azok az ételek, amiket valahogy sosem jut az eszünkbe otthon megcsinálni. Pedig tök egyszerűek. És finomak. És szeretjük őket.…

Ha külföldön, jó helyeken eszem, mindig az az első dolgom, hogy összehaverkodjak a séffel. Ennek köszönhetem, hogy remek thai tom kha gai-t, örmény tahinis édeskalácsot , finn lazaclevest vagy sri lankai curryt tudok főzni, és így ismertem meg kedvenc török szállodám konyhafőnökét is. A séf egy nagy…

Imádom az édességet, szoktam mondani, hogy a cukor az egyetlen drogom. Persze ha édességet eszem, mint minden rendes nőnek, nekem is folyamatos lelkiismeret furdalásom van, ami lássuk be, erősen ront az adott süti vagy csoki élvezeti értékén. Ilyenkor érdemes az úgynevezett „egészséges nassok” felé…

Kevés szexibb dolgot tudok elképzelni egy illatos, ropogós, rusztikus külsejű, saját készítésű vekninél. Nem véletlenül izgat a téma hosszú évek óta és nem vagyok ezzel egyedül, mert mostanság kovászolt kenyeret sütni rettentően menő. Saját nevelésű kovászból (erről itt a részletes cikk!) két éve…

Ha kicsit beleolvastál az előző évek egészségesblog-trendjébe láthattad, boldog, boldogtalan karfiolt grillezett. Egészben, rózsáira szedve, szeletelve, pácolva, előfőzve, natúran, fűszerezve, sütőben, vaslapon, grillrácson, földön, vízen, levegőben. Voltak, akik egyenesen „karfiol steak”-nek hívták…

Csodásan hangzik, amit előző posztomban írtam, miszerint a telet diétával és egészséges ételek fogyasztásával töltöm, de tényleg, azonban a való életben ez sajnos nem teljesen van így. TÉNY, hogy mindig van egy egészséges fogás a palettámon, na de az az ámokfutás ami általában utána jön... Szóval…

Az úgy volt, hogy szeptemberben elszakítottam a térdszalagom, és miután 5 hónapja sántítok, világossá vált, a műtétet nem fogom megúszni, a rehabilitáció szempontjából meg sajnos nem mindegy az ember hány kiló. Elhatároztam hát, hogy addig is fogyózok egy kicsit, ártani nem fog alapon. Utálok…

Ezt az ételt megint Lacival közösen főztük. Amikor együtt készítünk valamit, általában megbeszéljük, ki mit vesz, felosztjuk meg minden, hogy ne kelljen száz különböző botba mennünk. A mostani alkalommal azonban máshogy alakult. Laci lassan 50 lesz, ami általában a történet gasztronómiai aspektusát…