Az úgy volt, hogy az öcsémnek meglepetés születésnapi bulit rendeztünk. Gondoltam jófej leszek és hozzájárulok némi házi süteménnyel, mégse prezentálhat bolti nassot egy Házisáfrány. Jöttek a barátok szép számban, mint általában. Egyszer csak beállított Sanyi is, akit évek óta nem láttam, és akivel az egyetemen egy lakásban laktunk. Na jó, pontosítsunk. Három fiúval laktam együtt. Főztem rájuk, takarítottam utánuk, és persze a haverjaik után is, mosogattam helyettük, veszekedtem velük, és közben látványosan sajnáltam magam. Gondolhatod... Egy azonban tény. Mind közül Sanyi volt a legdögösebb. Talán az egész campuson ő nézett ki a legjobban. Nekem a szépfiúk sose jöttek be igazán, de pusztán esztétikai szempontból igenis szerettem nézni, ahogy mintás boxeralsóban rohangál a lakásban és persze nagyon élveztem, hogy az egyetem összes csaja engem irigyel kivételezett helyzetem okán.

A buli napján rettentő meleg volt, Sanyi pedig ingben jött, úgyhogy kért egy pólót kölcsönbe, hogy meg ne süljön. Nekiállt átöltözni, és akkor olyasmi történt velem, ami évek óta nem: Néztem ahogy lekapja az ingét és úgy maradtam. Tátott szájjal, kitágult pupillákkal, nyálcsorgatva, lefagyva. Képtelen, de igazán képtelen voltam levenni a szemem a divatlapba illő, barnára sült, kisportolt, kifogástalan felsőtestről! Nagy szerencse, hogy sötétedett, így talán kevesebb embernek tűnt fel, ahogy néhány másodperc múlva négykézlábra ereszkedve, remegő térdekkel keresgélem gödréből kiesett szemgolyóimat. Közben pedig haragudtam magamra. Mit kell úgy odalenni! Ez csak a Sanyi....

De vissza desszertre! A sárgabarack szezon nagy fináléjaként gyümölcsös keverttésztát csináltam, „ezeknek” ami azért lett extra finom, mert a liszt egy részét darált mandulával helyettesítettem és az minden esetben jót tesz a süteménynek. A savanykás barackokat a végén még megkentem némi idei lekvárral és megszórtam ropogós, frissen pörkölt mandulával. Az eredmény üdítően savanykás édesség lett, aminél jobbat el se tudtam volna képzelni a nyári este befejezéseként. Igen. Kérdésedre válaszolva: Sanyinak is ízlett.

Nu. És akkor a recept. Sárgabarack szezon már nincs, ellenben tombol a szilva, így azóta megcsináltam a süteményt szilvás változatban is. Mit mondjak, hibátlan!

250 gr vaj
250 gr cukor
4 tojás
200 gr finomliszt
200 gr hámozott, darált mandula (a Lidlben kapni majdnem mindig)
1 kg szilva vagy barack
csipet só
csipet sütőpor
marék pörkölt mandulaforgács
4 ek lekvár, olyan, amilyen a gyümölcs amit használsz

1. A szobahőmérsékletű vajat keverd a cukorral habosra, majd add hozzá a tojásokat, a sót és sütőport. Robotgéppel keverd homogén masszává.
2. Kis adagokban öntsd rá a lisztet és darált mandulát majd keverd alaposan össze.
3. Lapítsd sütőpapírral bélelt tepsibe majd tedd rá szorosan a félbevágott gyümölcsöket.
4. Süsd 170 fokon először 40 percig fóliával letakarva majd fólia nélkül további 20-30 percig, vagy amíg a tésztába szúrt fogpiszkáló tisztán nem jön ki.
5. Vedd ki a sütőből és még forrón kend meg a lekvárral, szórd meg a mandulával.