Kifogásokat mindig lehet találni, hogy valaki épp miért nem akar valamit megcsinálni. Nem kivétel ez alól az ehető ajándék sem. Nekem van egy listám a leggyakrabban hallott ellenérvekről. Ha te is „anti-kreatív ajándék” vagy, keresd meg a kedvencedet, karikázd be és küldd el szerkesztőségünkbe, hagy essek egy kicsit kétségbe! ;-)

Nos:
-          Nem szeretek ehető ajándékokkal pepecselni, mert utálok sütni.
-          Elegem van abból, hogy azt mondod valamiről, 15 perc alatt megvan, amikor én igenis mindig órákat tökölök vele. 
-          Nem akarom összepiszkítani a konyhát, mert a takarítás a rémálmom!
-          Tudod, hogy semmi kézügyességem!
-          Minek BÁRMIT házilag készíteni, amikor ezeket a dolgokat meg lehet kapni boltban is?!
-          Két gyerek mellett még hajat mosni sincs időm!
-          Én úgysem tudnám olyan szépen megcsinálni, mint te!
-          Dekorálgasson a franc!

Nu. Én nem értek egyet velük. Szerintem semmi sem kedvesebb, személyesebb, és van tele jobban szeretettel, mint egy általad készített ajándék. A boltban vásárolt tárgyakban sosincs benne úgy a szíved-lelked, mint valamiben, amit a két kis kezeddel csináltál. Emellett ha kicsit körbenézel a neten, rengeteg egyszerű, de mutatós csomagolási ötletet találsz, így ajándékod simán jobban fog kinézni, mint bármi, amit egy cukrászdában vettél készen!

Ez a mostani édesség sütés nélkül készül. Az ötletet Édesem barátnőmtől kaptam. Előnye még, hogy TÉNYLEG megvan 15-20 perc alatt, ne hallgass azokra az ellendrukkerekre, akik szerint nem! Emellett az alapreceptet (keksz, csokoládé, vaj) gyakorlatilag bármivel bővítheted, ami neked tetszik, vagy ami még jobb, bármi olyasmivel, ami épp van otthon, elfekvőben. Gyerekek által el nem fogyasztott csokimikulások, kibontott fél csomag magok, maradék aszalt (esetleg rumban áztatott) gyümölcsök, vagány fűszerek, stb.  A csomagolásra pedig ebben az esetben valóban nem kell sokat költeni. Csavard a szalámit sütőpapírba, jó a fehér és a barna is. Tekerd meg a papír két végét. Köthetsz rá masnit, írhatsz rá valami kedveset, tehetsz rá matricát, és ennyi. És tényleg mindenki szereti! Na, Meggyőztelek? Akkor jöjjön a recept.

Ha tetszett a poszt, ide kattintva követheted Házisáfrány kalandjait a Facebookon is!

(1 db-hoz)

80 gr jó minőségű, étcsokoládé
1 tk holland kakaópor (elhagyható)
50 gr tejcsokoládé (elhagyható)
70 gr vaj
50 gr pisztácia vagy hámozott mandula, mogyoró vagy ezek vegyesen
50 gr aszalt gyümölcs (meggy, sárgabarack, mazsola, datolya) ezeket felhasználás előtt néhány órára rumba is áztathatod
125 gr vajas keksz, vagy omlós keksz (bármi csak ne háztartási keksz!)
2 ek sötét, intenzív aromájú rum, pl. Stroh
Porcukor a "szalámi" bevonásához

1. Olvaszd fel a csokoládét a vajjal. Keverd bele a kakaóport, ha teszel bele, majd tedd félre, hogy langyosra hűljön.
2. Tisztítsd meg a magokat, aprítsd durvára majd száraz serpenyőben pörköld aranybarnára. Vigyázz, közben folyamatosan kevergesd, mert könnyen odaég!  Aprítsd az aszalt gyümölcsöt és azt a csokoládét is, amit "betétnek" szántál, már ha teszel bele.
3. A kekszet egy mozsárban törd apró darabokra. Legalább a feléből legyen finom por, a többi maradhat rusztikus.
4. Keverd össze a száraz hozzávalókat a vajas csokoládéval és a rummal. Formázz belőle kb. 4 cm átmérőjű hengert, és tekerd be szorosan folpackba úgy, hogy szalámi formájú és vastagságú legyen. Tedd legalább 1 órára a hűtőbe.
5. Hempergesd meg porcukorban, majd csomagold zsírpapírba, mintha szalámi lenne.