Szóval itt van ez a paradoxon. Szeretem a jó kekszet. Tökre. A rosszat ellenben kimondottan utálom. A jó keksz körül nincs nagy abrakadabra, az egész, mint minden ételnél a jó alapanyagokon múlik. A bolti kekszek nagyja pedig- ne szépítsük- nem teavajjal és 70%-os étcsokoládéval készül, viszont általában benne van a fél periódusos rendszer. Sütni ettől függetlenül ritkán sütök kekszet abból kiindulva, hogy ha ott mosolyogna a szexi kis üvegtartójában, nyilván rájárnék. A baj csak az, hogy a reggeli teám mellé kimondottan szeretek valamit ropogtatni, tehát mit csinálok a nap végén? Na, mit? Megveszem azt a rohadt boltit! Ezek után csodálkozzon bárki, hogy a férfiak arra panaszkodnak, nem értik a nőket!

Nos, az ünnepek alatt végre volt szusszanásnyi időm, hogy magammal is törődjek egy kicsit, úgyhogy eldöntöttem, csinálok cantuccini-t, hámozott pirított mandulával és étcsokoládéval, a reggeli tea mellé. Imádom ugyanis a cantuccinit! Ez a száraz keksz a biscotti kistesója. Mind a biscotti, mind a cantuccini olasz édesség, melyet bor mellé fogyasztanak, de hidd el, hogy kávé és tea mellé is remekül passzol. Mártogasd csak bele és meg fogod érteni, miről beszélek! Rengeteg változata van és csupán két dologban egyezik meg az összes: zsiradék nélkül, vagy minimális zsiradékkal készül, ropogós állagát pedig úgy éri el, hogy egy hosszú rúdban megsütjük egyszer, majd szeletekre vágjuk, és a szeleteket megsütjük még egyszer.

Ilyen vekniket formázz, mielőtt megsütöd a kekszet!

Ha már csináltam magamnak, rögtön dupla mennyiséget készítettem. A maradékot celofán tasakokba tettem, színes masnival kötöttem át, és néhány barátnak, meg a mamának adtam. Szóval a szajré ajándéknak is jó ötlet. Ja, és lezárt dobozban hetekig friss marad!

Nu, és akkor a recept.

Ha tetszett a cikk, ide kattintva kövesd Házisáfrány kalandjait a facebookon is.

375 g finomliszt
200 g cukor (én nádcukrot használtam)
100 gr hámozott mandula
150 g étcsokoládé
1 tk sütőpor
¼ tk só
3 egész tojás
3 tojássárga
1 tojásfehérje a kenéshez
1-2 ek finomított kristálycukor
2 ek desszertbor (fogalmam sincs, hogy ilyen kevés alkohol minek bele. Van olyan recept, ami brandy-t ír. Én tokajit tettem bele, kicsit többet, mint amit a receptek általában ajánlottak, de nem jött át az íze a végén egyáltalán, tehát azt mondom, ez a hozzávaló, ha amúgy nincs otthon, elhagyható)

1. Pirítsd a mandulát közepes lángon, vastag fenekű serpenyőben aranybarnára.
2. Vágd az étcsokoládét apró kockákra.
3. Keverd egy edényben a lisztet a cukorral, sütőporral és sóval alaposan össze. Add hozzá a mandulát.
4. Add hozzá az egész tojásokat, a sárgákat és a desszertbort. Keverd alaposan össze. Ha nem akarna rendesen összeállni, tégy bele még 1-2 evőkanál bort.
5. Végül óvatosan keverd a meglehetősen kemény tésztába a csokoládét.
6. Verd fel a tojásfehérjét közepesen kemény habbá.
7. Melegítsd a sütőt 170 fokra és bélelj ki egy tepsit sütőpapírral.
8. Formázz a tésztából óvatosan kb. 4-5 cm széles rudakat.
9. Kend vékonyan meg a tojásfehérjével.
10. Szórd meg a tojásfehérjével megkent rudakat a cukorral. Ha ezt a műveletet elblicceled, nem tragédia!
11. Tedd a sütőbe és süsd kb. 25 percig, amíg szépen el nem kezd barnulni.
12. Vedd ki és hűtsd kb. 30 percig.
13.  Egy jó kenyérvágó késsel, kissé átlósan vágj belőle kb. 1.5 cm széles, szabályos szeleteket. Ha még túl forró, morzsálódva-törve fogod tudni csak vágni és az olvadt csokoládé össze fogja maszatolni a sütit, szóval várj csak szépen, türelmesen!
14. Fektesd őket a sütőpapírra, majd tedd vissza a sütőbe. Süsd kb. 25 percig, míg szép barna nem lesz a vágott felülete is, félidőben egyszer megforgatva.
15. Hűtsd ki teljesen majd tedd jól záródó  dobozba.