Hétfő hajnal 00:30 volt, amikor hirtelen bejelezett a telefonom.

- Szia! - írta Viktor.
- Hello. - válaszoltam én kissé kómásan, a billentyűzeten kutatva megfelelő betűk után.
- Ébren vagy?- kérdezte ő.
- Ha nem lennék, tudnék válaszolni az üzenetedre?
- Jogos. Itt vagyok az éttermemben. Nem ugrasz be?
- Fél egy van, az Isten szerelmére! Most visszafekszem inkább, ok?!

Nos, ha az embert az éjszaka kellős közepén az éttermébe invitálja valaki, akit tényleg csak futólag ismer, abból sejteni lehet, hogy ott már sok prosecco fogyott.

 …Így történt hát, hogy Viktor másnap elnézést kért, amiért felébresztett, ám ez mit sem változtatott a tényen, hogy miatta voltam dögfáradt, pedig muszáj volt fotóznom. Megkértem hát, hogy legalább annyival kompenzáljon, tartja nekem a derítőlapot. Cserébe a már lefotózott ételt megeheti. Ja, és hozzon bort, ha akar inni, mert én csak sütőrumot tartok itthon. Köszönöm, volt a válasz, de borból elég volt tegnap.

Imádom a humuszt, és ezzel nem vagyok egyedül. Rengetegszer csinálok és nem, még sosem vettem boltit, hiszen annak rossz az íze, tele van tartósítóval meg csupa olyasmivel, ami nem való oda, a házi verzió, konzerv csicseriborsóból pedig pont 5 perc alatt van az asztalon. Ráadásul, amellett hogy finom, egészséges is. Tele van rostokkal és fehérjékkel, jót tesz a szívnek valamint a rák kialakulásának kockázatát is csökkenti. Vegán fogás, bár ez az én szempontomból tök mindegy. A lényeg tényleg az, hogy a humusz, ha egyszer valaki rákapott, megunhatatlan. Íme, egy recept a klasszikus verzióhoz, ha esetleg érdekel. Ezt a krémet remekül lehet variálni, így most én is tettem bele egy csavart: a muhammara két csodásan finom hozzávalójával, a sült paprikával és gránátalma melasszal gazdagítottam. Az eredmény egy humusz-szerű, édesen-savanyú, mesésen telt ízű krém lett. …És a színe… Imádtam, na!

A „macerásabb” hozzávalókról egy kis info:
1. A gránátalma melasz a mediterrán- közel-keleti konyha egyik legizgalmasabb hozzávalója, nem más, mint a gránátalma kipréselt és besűrített savanyúan édes, szirupos leve. Remekül passzol saláták önteteibe, krémekbe, pácokba.
2. A tahini a szezámmag olajos krémmé préselt gazdag, telt ízű pasztája. Levesektől a főételeken át a desszertekig rengeteg mindenbe tudod tenni. Nekem mindig van a frigóban, és tök sokáig eláll.
3. Római kömény. Egy séf haverom szerint nincs olyan étel, amibe nem illik. Pont. :-)

E hozzávalókat bármelyik török vagy arab delikáteszben be tudod szerezni.

Nu. És akkor a recept. Ha szeretsz pepecselni, főzd meg magad a csicserit, ha azonban csak a gyors változatra van időd, használj hozzá konzervet. Nem gáz az sem, hidd el.

Ha tetszett a cikk, ide kattintva "lájkold" és kövesd Házisáfrány kalandjait a facebookon is. 

1 konzerv csicseriborsó
1 érett, piros kalifornia paprika
2 evőkanál tahini
1 ek gránátalma melasz
1-2 tk citromlé
1 tk római kömény
1 gerezd fokhagyma
só
olíva olaj és pirospaprika a tálaláshoz.

1. Tedd a paprikát forró sütőbe vagy gázláng fölé és süsd időnként megforgatva addig, míg a bőre mindenhol megfeketedik. Ne félj, a húsa ettől nem fog megégni! Ha már kész, tedd egy tálba, takard le és hagyd, hogy így hűljön ki. Hámozd meg és magozd ki.

2. Tedd aprítógépbe a leöblített csicseriborsót, a paprika húsát, a tahinit, citromlevet, gránátalma melaszt, római köményt, összeaprított fokhagymát és sót, majd turmixold addig, míg krém állaga nem lesz. Ha nagyon sűrű lenne, önts hozzá kevés vizet.

3. Kóstold meg, hogy az ízek harmóniában vannak-e és ha valamiből kevés van benne, tegyél még. Bátran. Tényleg.

4. Simítsd a krémet lapos tányérba, locsold meg olíva olajjal, szórj rá egy kevés pirospaprikát. Kínáld pitával és zöldségekkel. Imádni fog mindenki, majd meglátod.