Ha valaki rendesen beleássa magát a kovászolásba, óhatatlanul eljut arra a pontra, amikor ki akar próbálni olyan kelt tészta recepteket is az új módszerrel, melyeket eddig élesztővel készített. A mennyiségek átszámolása elsőre ijesztőnek tűnhet, de némi matektudással könnyebb, mint gondolnád. Nem beszélve arról, hogy annak idején nem árultak boltban élesztőt, így minden kelt tészta kovásszal készült, és ha dédanyáink így sütöttek, nyilván nekünk is menni fog!

Kovásszal időigényesebb dolgozni, mint élesztővel, de számtalan előnye van! A kovászolt tészták élettani hatásai vitathatatlanul jobbak: könnyebben emészthetőek, kevésbé nyomják fel a vércukor szintet és jóval komplexebb ízvilággal gazdagítják a sütit vagy kenyeret, mint az élesztős változat.

Akkor tehát jöjjön pár pont, amit figyelembe kell venned.

1. A Matek

Mielőtt nekiállnál dolgozni, át kell kalkulálnod az élesztős recepted, méghozzá precízen. 100 g aktív, életerős kovász nagyjából 15 g friss élesztőnek megfelelő kelesztő erővel rendelkezik. Ha a kovászod 100% hidratáltságú, az azt jelenti, hogy 50%-a liszt, 50%-a víz.

Nos. Ha van egy élesztős recepted, ami így néz ki:

500 g liszt
350 g víz
50 g élesztő
10 g só

Akkor nincs más dolgod, mint kiszámolni, hogy

50 g élesztő kb. 335 g kovásznak felel meg. Ebből kb. 165 g víz és 165 g liszt. Ezeket a számokat kivonom az eredeti receptből, a kovász mennyiségét pedig hozzáadom, így a receptem az alábbiak szerint alakul:

335 g liszt
185 g víz
335 g kovász
10 g só

Röviden tehát, mindig számold át, az adott receptben szereplő élesztő mennyisége mennyi kovásznak felel meg, azt oszd el kettővel, azt a mennyiséget vond le a recept liszt, valamint folyadék tartalmából és kész is vagy!

2. Az idő

Na, ez kicsit ijesztő lehet a friss kovászolóknak, hiszen a kovászolt tészta jóval lassabban, akár 3-4-szer lassabban kel, mint egy élesztős tészta, és nem is fog annyira felfújódni, de ezek az apróságok ne vegyék el a kedved, hiszen a végeredmény egészen különleges lesz, meglátod! Folyamatosan ellenőrizd, hol tart a tészta fermentálódása, ez a kenyérsütésből már ismerős folyamat lehet, és ha 25-30%-ot nő a térfogata az eredeti állapothoz képest, már jó is vagy!

3. A kovász savanykás íze

Kenyereknél imádjuk, de édes kelt tésztáknál vagy tejes, puha pékárunál, kiflinél, hamburger zsemlénél nem mindig szerencsés, ha a savanykás íz dominál. Amikor tehát ilyet sütsz, hatványozottan ügyelj arra, hogy a kovászodat fiatal, aktív, de még nem túlsavanyodott állapotában tedd a tésztába. Emellett, bár a kenyereknél kimondottan ajánlom, azokat a tésztákat, ahol az enyhébb íz elérése a cél, nem érdemes éjszakára hűtőbe tenni fermentálódni, próbálj inkább úgy kalkulálni az időddel, hogy egy napra kerülhessen a kelesztés a sütéssel.

4. Ha a folyadék a receptben tej

Ha puha, tejes kalácsot készítesz, joggal gondolhatod elsőre, hogy kovásszal nem lesz olyan finom, hiszen a kovász vízzel készül. Aggodalomra azonban semmi okod! Ilyenkor kerül képbe a tejpor, mellyel a hiányzó tej egyszerűen kiváltható. Zsíros tejporral dolgozz, ha lehet, de ha csak sovány tejporod van, az sem tragédia! Olvasd el a tasakon, mennyi tejport kell a receptben megadott mennyiségű kovászban található víz mellé adagolni, hogy kiváltsd a hiányzó tejet. A tejpor amúgy is remek hozzávaló, mert gazdagabbá, komplexebbé teszi a kalácsaid ízét, így én akkor is szoktam a tésztához adni pár teáskanállal, ha amúgy tejjel és élesztővel készítem, „csak az íze végett”.

5. Van-e helye élesztőnek a kovászolt tésztában?

Ennél a bekezdésnél sok hard-core kovászoló meg fog kövezni, de vállalom a véleményem! A kovász nem más, mint tejsavbaktériumok és élesztőgombák szimbiotikus együttélése. A kovászban található élesztőgombák nagyon hasonlóak ahhoz, ami az ipari élesztőben található. Az ipari élesztő, azaz Saccharomyces cerevisiae ugyanis természetes, élő egysejtű mikroorganizmusok nagy koncentrátumú masszája, és nem az ördögtől való, ahogy azt sokan gondolják. A kockaélesztő és a kovász között azonban van két nagyon fontos különbség. A kockaélesztőben nincs tejsav, ami nélkül nincs fermentáció, a kovászban pedig kicsi az élesztő koncentráltsága. Ha édes, tejes, vajas tésztával dolgozol, az még a sima, kizárólag élesztős tészták kelesztési idejét is meghosszabbítja egy kenyér kelesztési idejéhez képest. Bár az élesztőgombák cukrokkal táplálkoznak, ha a tésztában magas a cukortartalom, az ozmózissal kiszívja az élesztőgombák sejtjeiből a nedvességet, így előfordulhat, hogy idő előtt kinyírja őket. Nos, miután szeretnénk, hogy a fermentációs folyamat is végbemenjen (nyilván, ezért használunk kovászt!), de azt is nagyon akarjuk, hogy a tészta biztosan megkeljen, érdemes egy kicsit trükközni. Kalácsok és tejes-vajas tészták esetén adok a kovász mellé némi, kvázi homeopátiás mennyiségű élesztőt is. 2-4 g-ról beszélek az élesztős receptben előírt 30-50 g helyett, de még ez a minimális mennyiség is elég ahhoz, hogy a tészta lassan, de biztosan megkeljen. Ki is hagyhatod ezt a hozzávalót, én már minden receptemet lepróbáltam így is, úgy is, de ha tutira akarok menni, erre a módszerre esküszöm!

A kovász tehát jóval több mindenre használható, mint egy átlagos vekni kenyérhez! Bármilyen élesztős tésztát elkészíthetsz vele! Kicsit lassabb lesz, de mindenképp finomabb és izgalmasabb, így ha vagány vagy, vágj bele te is a kísérletezgetésbe, nem fogod megbánni!

Ha tetszett a poszt, ide kattintva követheted Házisáfrány kalandjait a facebookon is! vagy kövess az instagramon!