Tudom, ronda dolog a bosszú. Aki pedig ismer tudja, nem vagyok bosszúálló. Néha azonban adja magát a helyzet és olyankor kénytelen vagyok leütni a magas labdát. Az úgy volt, hogy van egy exem, aki világéletében imádta a danish-t. Minden süteménynél jobban. Ne szépítsük. Evvel…

Pár hónapja felkeresett Robika és Danika, hogy van valami weboldaluk, amire szeretnének főzős kisfilmeket csinálni, nem lenne-e kedvem összedobni nekik valamit. Ők pedig majd filmeznek. Robika és Danika egypetéjű ikrek és nálam jóval fiatalabbak. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének már régen…

Vajon mi a helyzet abban az esetben, ha az ember Randifőz és kivételesen nem másnak, hanem saját és Sármos Lovagja örömére? Mert legutóbb ez történt. Legyen néha nekünk is jó, nem? Persze, mint minden ehhez hasonló alkalommal, az ember ilyenkor is imponálni szeretne és igyekszik…

Fannika, a barátnőm 12 éves, meglehetősen bájos lánya az egyik legtalpraesettebb gyerek, akit ismerek. Emlékszem, egyszer, és akkor még csak 11 volt, lediktáltam neki valami receptet, mert az iskolában, a nem tudom milyen órán süteményt kellett sütni. Aztán persze meg is feledkeztem…