Nem én leszek az, akinek a blogján epres-rebarbarás-gyömbéres-tonkababos-levendulás-sóskaramellás lekvárötleteket találsz. Sem hagyományosan, sem újragondolva. Tudom, hogy sokan megvetnek ezért, de én igenis rengeteg mindennél szeretem, ha olyan íze van, amilyen. Nem kell mindig mindent cifrázni. Pavlovából is az epres a legjobb. Mondjon bárki bármit.

Így aztán ha elteszek, nagy meglepetéseket nem szoktam okozni, de ettől még a csokoládés-brandys meggylekvárom a család kedvencei közé tartozik. A meggylekvár legmacerásabb része a magozás. Az ember gumikesztyűt húz, megmossa a meggyet, leszedegeti a szárakat, bedobálja a szemeket a magozóba, aztán telnek-múlnak a félórák. A magozó legvonzóbb tulajdonsága az, hogy csak minden második szemet szed ki normálisan, a többit csinálhatod kézzel. A lé időnként a ruhádra, hajadra és leginkább a szemedbe spriccel, így a család simán tanul tőled közben olyan szitokszavakat, melyek létezését addig nem is sejtette... Később, amikor kezdenél belejönni, beállít Emmácska, aki a hét évével semmit sem akar jobban, mint segíteni. Ennek az a vége, hogy a meló hatásfoka a béka feneke alá esik, ellenben néhány perc múlva Emmácskát ruhástól kell a mosógépbe hajítani, mert tetőtől talpig mindene meggyes. Közben a munka garmada csak áll.

A végén aztán csak túlestünk a magozás hálátlan folyamatán. Elkészült a lekvár is, ám amikor néhány nappal később beállítottam Kedves Szüleimhez ahol a befőzés aktusát végeztem döbbenten láttam, hogy a télire szánt lekvár fele máris hiányzik. Mégis, kérdeztem, hol a fenében van? Ja, felelte a Család. Olyan finom, hogy már meg is ettük.

…Még szerencse, hogy a szezon közepén járunk. Így a napokban kezdhetem az egész macerát elölről…

Ami a lekvárt illeti, a felét csináld meg simán, cukorral és csak a másik felét készítsd csokoládésan, hiszen ez így már valóban a dekadencia csúcsa. Jó minőségű csokoládéval dolgozz, és ha úgy érzed, tégy bele több brandyt, mert én nem vittem túlzásba.

Karácsonykor ez lesz az egyik legsikeresebb ajándékod, meglátod. Már ha addig kitart, amit kétlek…

Ha tetszett a poszt, kövesd Házisáfrány kalandjait a facebookon is!

3 kg meggy
1 kg cukor
Ahány kg már kimagozott  gyümölcs, annyiszor 13 gr pektin vagy annyi csomag dzsemfix.
500 gr minimum 70%-os étcsokoládé
150 ml brandy. Nem kell a legdrágább, de azért könyörgöm, ne Lánchíd brandy legyen!
Kifertőtlenített üvegek és hibátlan, szintén kifertőtlenített fedők

1. A kimagozott gyümölcsöt vastag fenekű edényben lassú tűzön forrald, míg be nem sűrűsödik, kb. 45-60 percig. Ne nagyon forrjon, csak éppen hogy és időnként vedd le a habját.
2.   Amikor már sűrűbb az állaga, add hozzá a cukrot, de 3 evőkanálnyit tégy félre. Forrald további 10 percig.
3. Keverd a cukrot a pektinnel és néhány kanál lekvárral össze, majd az egészet öntsd a lábasba. Forrald további 2-3 percig.
4. Zárd el a lábos alatt a lángot. Törd bele a csokoládét és folyamatos kevergetés mellett olvaszd fel.
5. Add hozzá a brandyt, de már ne forrald, mert úgy elillan az alkoholtartalma.
6. Öntsd a dzsemet az üvegekbe és alaposan dunsztold őket ki. Így nem lesz szükség tartósítószerre.