Minden húsvét előtt elhatározom, hogy sós kalácsot csinálok, ami megy a sonka mellé, a szokásos édes, sütiszerű helyett. Aztán rendre belebotlok „az” édes kelt tésztába, melynek képtelen vagyok ellenállni. Itt van például idén ez a dekadens csoda. Hiszen ki bírna nemet mondani valaminek, amiben van…

Nem én leszek az, akinek a blogján epres-rebarbarás-gyömbéres-tonkababos-levendulás-sóskaramellás lekvárötleteket találsz. Sem hagyományosan, sem újragondolva. Tudom, hogy sokan megvetnek ezért, de én igenis rengeteg mindennél szeretem, ha olyan íze van, amilyen. Nem kell mindig…