Kelt tészta ájláv! Bármilyen kelt tészta. Imádom nézni, ahogy dolgoznak az élesztőgombák, ahogy nyúlnak a sikérszálak, ahogy nő és gömbölyödik a kenyerem. A lapos, tömör valamiből csodás, levegős, könnyed péksütemény kerekedik némi idő, tűz és varázslat segítségével. A kenyérsütés a legékesebb bizonyíték arra, hogy a konyhában igenis alkímia zajlik- egy kis hétköznapi csoda. Így aztán a húsvét minden évben jó alkalom arra, hogy kipróbáljak valami új kalácsfélét. Tavaly „meghalokannyirafinom” philadelphia krémsajtos-meggyes kelt tésztát sütöttem, tavalyelőtt édes tahinivel töltött tekercset, három éve pedig tradicionális görög kalácsot, tsourekit. Idén sokat tököltem mi legyen, mert úgy gondoltam, egyszer talán belevághatnék valami sósba, a változatosság kedvéért. Végül egy a kalács és a kenyér közötti tésztát csináltam, azaz a kenyértésztát olíva olajjal és tojással dúsítottam, ám vizet használtam hozzá tej helyett, így mégsem lett tipikus kalács. Piros pesztóval töltöttem meg, mert az mindig jó, és ha már, akkor megszórtam egy kevés mozarellával és bazsalikommal, abból baj nem lehet alapon. Az édes koszorúk mintájára tekertem meg és be kell látnotok, az eredmény gyönyörű, dísze bármely ünnepi asztalnak.

A kész kalács annyira finom lett, hogy azonnal szabadulnom kellett tőle, be ne zabáljam az egészet egyedül, így levittem egy részét Édesem cukrászdájába, gondolván biztos már nagyon unják a cukros desszerteket. A maradék meg ment a mamáéknak, akik mindig hálásak, ha csinálok nekik valamit enni. Az igazság az, hogy ebben a kalácsban még bőven van potenciál, így hamarosan készítek egy étcsokoládés-pirított mogyorós változatot is.

Nu, és akkor a recept. Nem olyan komplikált, mint gondolnád, az eredmény mégis lenyűgöző, így állj neki bátran akkor is, ha amúgy nem szoktál élesztővel dolgozni.

Ha tetszett a cikk, ide kattintva "lájkold" és kövesd Házisáfrány kalandjait a facebookon is. 

500 g finomliszt vagy kenyérliszt és finomliszt keveréke
25 g (1/2 csomag) élesztő
2 tojás
200 ml víz
100 ml extraszűz olíva olaj
½ ek só
csipet cukor
1 üveg piros pesztó
150 g reszelt sajt (bármilyen maradék jó)
néhány levél friss bazsalikom (nem tragédia, ha nincs)

1. Keverd az élesztőt 100 ml langyos vízzel, 2 ek liszttel és a cukorral masszává. Takard le és hagyd békén 30 percig.
2. Tedd a lisztet, maradék vizet, olajat, sót és a két egész tojást egy tálba. Öntsd hozzá a kovászt és keverd össze. Ha már összeállt, borítsd gyúródeszkára és gyúrd tovább néhány percig. Tedd vissza a tálba, takard le és keleszd meleg helyen kb. 1.5 órán át.
3. Gyúrd át még egyszer és nyújts1/2 cm vastag téglalappá.
4. Kend a téglalapot meg a pesztóval. Szórd meg a reszelt sajttal, majd tépkedd rá a bazsalikomot.
5. Csavard a hosszabbik oldalánál fogva szorosan fel, mint egy hosszú és vékony bejglit.
6. Vágd a spirált hosszában ketté, (ne úgy mint a bejglit, hanem hosszában! ;-) majd fogd össze a tésztacsíkok egyik végét és óvatosan nyomd, ragaszd össze. Ezek után óvatosan, úgy, hogy a rétegelt oldalak nézzenek mindig felfele, tekerd egymás köré a két csíkot, azaz az egyik kígyót emeld át a másikon, majd a másikat az egyiken, mindig egy irányba haladva, mintha 2 és nem 3 hajtincset fonnál. Ragaszd a megtekert fonat másik végét is óvatosan össze.  A fonatot aztán formázd koszorúvá és a végeket nyomd alaposan össze, hogy sütés közben ne jöjjenek szét.
7. Hagyd pihenni 20 percig.
8. Tedd a fonatot 200 fokra előmelegített sütőbe. Süsd 18 percig. Ha nagyon barnulna a pesztó, takard le alufóliával. 18 perc elteltével csavard le a hőmérsékletet 170 fokra és süsd további 7 percig.
9. Várd meg míg kihűl, akármilyen csábítóan is néz ki, mert a forró kelt tésztától nagyon könnyű rosszul lenni! Én szóltam!