Nálam járt Eszter, aki Izraelben él, ezért tudtam, hogy nem csinálhatok neki humusz- pitát. Előtte itt élt Budapesten, így a csirkepörkölt- nokedli verzió se jöhetett szóba. Mi legyen tehát? Gondoltam kap valami egyszerű ázsiait. Már írtam, hogy nem vagyok elkötelezett híve a távol-keleti konyhának, ez alól kivételt tesz minden, amiben van kókusztej. Ebben pedig volt. Ja, és gyorsnak kellett lennem, mert nem akartam az egész estét főzéssel tölteni. Így esett a választásom a thai csirke satay-ra, földimogyoró pasztával. Ezt az ételt kétféle módon is el tudod készíteni.
1. Nekiállsz nagymenőzni és magad kevered a pácot, ízesíted a mogyorót.
2. Leugrasz a sarki fűszerboltba és megveszed a kész, zacskós satay keveréket.
Ez utóbbi egyszerűbb. Az előbbi finomabb. Mindkét út járható. Én most a bonyolultabb verziót választottam. Te csak akkor tedd, ha amúgy is használnád azt a sok fűszert és szószt, ami kell a marinádba. Ha nem, hagyd a francba, és csináld a porból. Az is tök jó. Tényleg.
És, hogy a fotózással mi volt? Nos, már nagyon ment le a nap és csak a szoba egyik sarkában volt elég fény, persze a legmacerásabban berendezhető részen. Az a fény viszont túl kemények bizonyult, úgyhogy nekiálltam az ablakra ragasztani egy vékony asztalterítőt maszkoló szalaggal lágyítás céljából, a szófa háttámláján egyensúlyozva. A nap mindig arrébb ment amikorra nagy nehezen beállítottam a kompozíciót és csak állványról tudtam fotózni, önkioldóval, mert muszáj volt tartanom a derítőlapot a másik oldalról, hogy ne legyenek olyan rohadt élesek a kontúrok és sötétek az árnyékok. Szóval tessék ezt értékelni!!!
A satay Ázsia egyik legnépszerűbb utcaétele. Állítólag közel-keleti kereskedők tették népszerűvé a 8. század körül és az étel valójában a kofták és kebabok leszármazottja. Változatait megtaláljuk mindenhol, Thaiföldtől Malájzián keresztül Indonéziáig. Csak a fűszerezés meg a hús fajtája változik régiónként. Készül csirkéből, bárányból, marhából, disznóból, tenger gyümölcseiből. Egész húsdarabokból vagy daráltból. Hívják sataynak, kebabnak, koftának, szuflakinak, ki, hol, hogy. Ez a mostani egy fűszeres thai változat. És nagyon finom.
A húshoz
40 dkg kockára vágott csirkemell
1 dl kókusztej
1 szál ázsiai citromfű
3 gerezd fokhagyma
1 tk cayenne bors
kb. 1 hüvelyknyi friss galangal gyökér, vagy ha nincs akkor gyömbér
1 tk kurkuma
2 ek őrölt koriander
1 ek őrölt római kömény
3 ek szójaszósz
2 ek halszósz
2 ek sötét barnacukor
2 ek olaj
hurkapálcák a sütéshez
A földimogyoró mártáshoz
200 gr sótlan, pörkölt földimogyoró
1,5 dl kókusztej
1 gerezd fokhagyma
½ tk szójaszósz
2 ek szezámolaj (jó a sima olaj is, ha nincs)
2 ek sötét barnacukor
½ tk tamarindpaszta vagy ha nincs akkor citromlé
1 tk cayenne bors
Víz
- Mozsárban törd péppé a fás részétől megfosztott citromfüvet, fokhagymát és galangal gyökeret.
- Tedd hozzá a száraz fűszereket és szószokat. Keverd alaposan össze.
- Pácold a marinádba a kockákra vágott csirkét legalább 2 órára, de inkább egész éjszakára.
- Szúrd a húst a pálcikákra és süsd aranybarnára optimális esetben faszénen, vagy a tűzhelyen, lapos tepsiben.
- Aprítógépben pürésítsd a mogyorót az összes többi hozzávalóval.
- Ha túl sűrű lenne, tégy hozzá annyi vizet, hogy kellemesen puha masszát kapj.
- Tálald a satay mellé.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
1970.01.01. 01:00:00
1970.01.01. 01:00:00
1970.01.01. 01:00:00
1970.01.01. 01:00:00