Megint zsugapartin voltam. A legutóbbin vörösborban brézingeltem csirkecombokat polentával, talán még emlékszel rá. Ezúttal azonban fellázadtam és kijelentettem, némi pihenés nekem is jár, mindig csak én vagyok itten kihasználva, kéremszépen! Így aztán csak a levest vállaltam be. A buli „kemény magja” Judit, Éva és Péter Úr, hozzájuk szokott csapódni ez-az. Úgy van általában, hogy előbb jóllakunk, - ez a tevékenység nyugtatja az idegeket,- a zsugázás pedig csak utána jön. Nem lóvéban játszunk, de motiváció azért így is akad. Péter Úr ugyanis az a játékos, aki nyugdíj-közeli kora ellenére úgy viselkedik, mint egy ovis, és részéről a hozzáállás amolyan” nyanyanyanyanya, úgyis én fogok nyeeerniii!!!” stílusú, ami lássuk be, meglehetősen bosszantó. Ezért van az, hogy legtöbbször nem a nyerésre koncentrálunk, hanem arra, Péter Úr veszítsen, mert mindig a vesztes a következő házigazda, és miután ő nem tud főzni, ebben az esetben kénytelen lenne meghívni mindnyájunkat valami jó drága étterembe. Igen, igen ez lenne a cél, de valahogy sajnos mindig kibulizik magának legalább egy utolsó előtti helyet. Aztán persze valahogy mégis mindig én főzök a következő alkalommal is. Hát, ilyen kegyetlen ez az élet...

Szóval ott tartottam, hogy az menüsor rendhagyó módon co-produkcióban készült. Én 10 perc alatt összedobtam egy andalúz gazpacho-t mert szerintem nyáron minden levest ver. Vendéglátónk, Józsi csinált sütőben kecskét és krumplit fehérborral. Imádom a kecskét, ugye a görög gyermekévek... Éva, Péter Úr felesége meg egy kandírozott naranccsal készült habos, rakott süteményt hozott desszert gyanánt, amit nem volt alkalmam megkóstolni, ugyanis sajnálatos ellenszenvvel viseltetek minden kandírozott gyümölcs, a narancs iránt pedig különösen.

Ha valakit érdekel, egy darabig magasan vezettem. Óvatos kártyás vagyok, de még így is lecsúsztam a 3. helyre a végén.

Nu. A gazpacho bája számos vonzó tulajdonságában rejlik. Finom. Tetszetős. Villámgyorsan elkészíthető. Mindenki szereti. Még egészséges is. A recept elég egyszerű, de itt se felejts el kóstolgatni, és szükség esetén utána ízesíteni.

1 kg érett paradicsom, zöld része kicsumázva
½ kígyóuborka meghámozva
1 zöld kaliforniai paprika
1 kis fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
2 vastag szelet fehér kenyér, héjától megfosztva
2 ek sherry ecet vagy ha nincs akkor vörösborecet
1 dl olíva olaj
só, bors

1. Darabold a zöldségeket rusztikusan össze és mixeld homogén masszává.
2. Tedd hozzá az olajat, ecetet, kenyeret és fűszereket, majd mixeld tovább.
3. Adj hozzá annyi jeges vizet, hogy kellemes krémleves állagúvá váljon.
4. Ha van rá idő, hűtsd le a frigóban.
5. Feldarabolt zöldségekkel tálald.