Már többször írtam, hogy ami a site-om fotózás részét illeti, fogalmam sincs, mit csinálok! De tényleg! Nekiállok kattintgatni, aztán valami majd csak lesz belőle. Hol jobb, hol rosszabb. Közben pedig irigykedve nézem azokat a blogokat, ahol tényleg tök jók a képek, és reménykedem abban, hogy egyszer talán majd én is...

A fotózás persze nem ér véget ott, hogy ellőtted a képeket! De nem ám! Mindig van utómunka, amit én photoshop-pal szoktam végezni. Mert ugye ilyesmire az a legjobb. Kérdésedre válaszolva a photoshop a következő fehér folt tudásom palettáján. Van az a néhány dolog, amit már belém vertek, de legtöbbször úgy érzem, tökéletesen megtanulni földi halandóknak kvázi mission impossible.

Nos, nálam a fehér foltok némi tudálékossággal is párosulnak. Így, attól, hogy valamihez nem értek, azért még van véleményem róla. Így történt, hogy amikor valahol olvastam, hogy egy fotós nem fotós lightroom program nélkül, úgy érzetem, azonnal meg kell nézen, hogy kell-e nekem is. Mindezt úgy, hogy még a photoshopot sem tudom kezelni! Tipikus...

Úgy alakult, hogy Gyuri pont ilyesmit árul. Fel is ajánlotta, hogy munkatársa Dóri majd segít, és megmutatja, mire jó a lightroom. Dóri profi fotós és nem mellesleg ezeknek a programoknak a nagy tudója, az én szememben már-már gurunak tűnt, így 2 óra alatt annyi információt nyomott belém, hogy még másnap is szédültem tőle!!!

Alapvetően azt láttam, hogy lightroommal sokkal egyszerűbben lehet szortírozni és nézegetni a képeket. Abban az esetben, ha tényleg több száz fotóval kell bajlódnod egyszerre, így rengeteg időt spórolhatsz! Simán meg lehet vele azt is csinálni, hogy feljavítasz egyetlen képet, és a program azután automatikusan retusálja neked az összes többi általad kiválaszotott képet is, ami hasonló fényviszonyok között készült. Színeket, effekteket és arányokat sokkal könnyebb vele állítgani, mit photoshoppal. Tény, hogy a nagyon komplikált dolgokhoz a két programot együtt ajánlják, de nézzétek meg azt a néhány képet, amit korrigáltunk! A színeket tök jól felturbóztuk, a horchata képnél az objektívem torzításán is sokat javítottunk és a muhammara képen, amit egészen rettenetes fényviszonyok között fotóztam, egész jól sikerült visszavarázsolni az asztal eredeti kékjét. A nagy munka végén ebédeltünk egyet az Alessioban, és finoman úgy fogalmaznék, hogy itt már csak a társaság volt jó. Ami az ételt illeti, hát...

Programot végül nem vettem, hiszen azért van neki ára, és a laptopom memóriája már most is a tűréshatár körül mozog. Evvel együtt, ha egyszer úgy alakul, hogy profivá növöm ki maga, simán lehet, hogy beruházok. Addig is, ha kíváncsi vagy a részletekre a programról a szoftver.hu alábbi linkjén találsz leírást róla: http://szoftver.hu/szoftver/adobe/photoshop-lightroom