Nem tudom, te hogy vagy vele, de nekem csak a legritkább estben van időm sokfogásos menüsorokra, és őszintén szólva, csomószor nincs is ilyesmihez kedvem. Rohanós napokon azt szeretem, ha gyorsan be tudok kapni valami egyszerűségében nagyszerűt, minőségi alapanyagokból. Mert hát az ember lánya akármit nem vesz a szájába! Így aztán, amikor új, ígéretes gyöngyszem tűnik fel a budapesti street food palettán, örülök és reménykedem. Ahogy most is.
Elmondom, hogy volt, jó? Gergő és Gabcsika lájkolt egy új éttermet a facebookon. Azonnal írtam is nekik, árulják már el, kiféle, miféle. Mondták, valami mexikói készül és azoké, akiké a Padthai wokbár az Október hatodika utcában. Az egyik nekik haverjuk. Részleteket nem tudnak. Nos, úgy gondoltam, a Padthai menő, tehát sanszos, hogy az új hely is az lesz. Kiderítettem hát az illető számát és közöltem vele, szeretném lemeózni az éttermét. Így is tettem.
Megérkeztem a pöttöm boltba, ahol latin válogatás szólt a hangszórókból. Még nem ettem semmit, de máris buli hangulatom lett. Ehhez a környezet is hozzáadott. A boltocska színeiben minimál, dizánjban meg „kiscuki”, funky monokróm matricák: tequila, kiscsacsi, fridakáló, szívecske, kiskoktél, kiskaktusz a bézs árnyalatú falakon. Vidám és mégis letisztult. Átvetekedtem magam a tömegen ( a hely a nyitás másnapján már tömve volt...) és valami harapnivaló után néztem.
A Burrita, gondolom a nevéből kitalálod, burritozó. Leginkább fine-fastfoodnak definiálnám. Ha esetleg nem tudod mi az, a burrito mexikói utcakaja: búzaliszt tortilla (azaz vékony lepény) töltve babpürével, rizzsel, hússal, zöldségekkel, szószokkal, tejföllel, sajttal. Ne ide gyere a fogyókúrád közepén, annyit mondok csak! Aki nem akar annyit enni kaphat még salátát, kukorica chipset szószokkal, napi levest, házi jegesteát, mexikói söröket. Ha mégis maradsz a burrito-nál, úgy van, hogy kiválasztod, mit szeretnél a lepényedbe. Babpüré, rizs, csirke-disznó-marha, pico de gallo (friss paradicsommártás), guacamole (avokádókrém), tejföl, cheddar sajt ( a Burrita-ban igyekeznek minél autentikusabb alapanyagokból dolgozni), csiliszószok. Aztán az egész feltekerve és neki is láthatsz. Ez tipikusan az az étel, melyet angolul „comfort food”-nak hívnak. Ízletes, kalóriadús, megnyugtató, olyasmi, aminek esős napokon is tudsz örülni. Szerelmi bánat ellen kiváló. Akár a gyrost, ezt is csak malacul lehet enni, így ajánlom, hogy legyen nálad kéztörlő, és ha randira választanád a helyszínt, előtte győződj meg arról, hogy az illető csaj/pasi kellően laza és nem zavarja, hogy kézzel-lábbal eszel, miközben kéjesen morogsz és az alkarodról nyalogatod a lecsorgó tejfölös csiliszószt.
Senki se mondja, hogy minket nőket nehéz boldoggá tenni!!! :-)
Az étterem koncepciójának egyik fő eleme a környezetvédelem, így az összes tányér és pohár gyorsan lebomló alapanyagokból készül. Talán van, akinél ez csökkenti valamelyest az óriási kalória bevitel okozta lelkiismeret furdalást... Én mindenesetre remekül éreztem magam, és már a frissen nyitott étteremben is találkoztam ismerősökkel, így aztán együtt tudtunk malackodni és dumálgatni régi szép időkről, amitől a nagy havazás közepette úgy éreztük, lassan a nap is kisüt...
Nem mondom, hogy a Burrita a legolcsóbb gyorsétterem. Nyesedékhúsból készült gyrost már egy burrito árának a harmadáért is kapsz, de biztos, hogy arra vágysz? A hely cserébe menő, ahol garantáltan jó kedved lesz és úgy fogod magad degeszre enni minőségi, ellenőrizhető forrásból származó hozzávalókból, hogy azért megéri majd másnap diétázni! A alapanyagok frissek és jók, az ételek fűszerezése kiváló, a személyzet bár még bájosan félszeg, de rendkívül udvarias. Ha lett volna, tuti, hogy vettem volna Burrita cd-t az étterem zenéinek válogatásából. Hátha később még az is megjelenik... Ami még hiányzik az valami könnyű desszert a brutál főfogás „lefojtására” és talán egy pohár jégbe hűtött horchata, azaz fahéjas rizsital ételeink mellé. A Burrita-t mindenesetre felvettem belvárosi kedvenceim listájára. Ahogy az indulást néztem, nem én leszek az egyetlen.
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Házisáfrány közösséghez itt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.