Nos, hol is tartottunk… Előző posztomban a jó kameraválasztásról és a manuális funkciók helyes használatáról olvashattál. Most a kellékekről fogok írni, a következő cikkemben pedig a kompozícióról. Tegyük fel, hogy egy tökéletes világban vagyunk. A család a születésnapodra vett neked egy már régen áhított tükörreflexes gépet, pont olyat, amilyet szerettél volna, te pedig nekiállsz nagy boldogan fotózgatni a tiszteletedre felterített ünnepi asztalt. A porcelán tányér és a nagymamától örökölt evőeszköz készlet igazán gyönyörűen mutat, romantikus melegséggel égnek a gyertyák, és a csillár is ontja magából a fényt… A fotón mégis döbbenten veszed észre, hogy minden szürkés árnyalatú, semmilyen szempontból sem étvágygerjesztő, valljuk be, igazából ronda és az életben oly szép kompozíció sehogy nem mutat.

Ahhoz, hogy egy fotó igazán jól nézzen ki, sajnos kicsit több kell, mint a profi kamera és igen, az a „buli” a fényképezésben, hogy ha elkezded beszerezni a kellékeket, az tényleg olyan, mintha feneketlen kútba öntenéd a vizet, - sosincs vége. Lehet súlyozni, mi „létszükséglet” és mi luxus, de van az a néhány dolog, amit tényleg meg kell venned, ha komolyan veszed blogod fotós részét. Nem mondom, lehet ezekre költeni gazdagon, így most annyit tudok tenni, hogy leírom neked, mit hol szereztem be jó áron, és mi az, amit megvettem ugyan, de sosem használtam. Ahogy azt az első cikkemben is említettem, nem vagyok profi fotós, csak egy blogger. Ezek a saját tapasztalataim, és annak a leírása, én hogy értettem meg ezt az egész fotózás dolgot.

Fénysátór

Már megint a profi fotós ismerősök... Mert azok mindig hülyeségeket mondanak! :-) Ezúttal aszonták vegyek egy ilyet. A fénysátor olyan doboz, aminek az oldalai fényáteresztő anyagból készültek. Ezt kívülről kell megvilágítani és bele kell tenni a fotózandó tárgyat. Előnye, hogy egyenletesen szórja a fényt, kemény árnyékok nélkül. A fénysátor nem bloggereknek való, nem lehet vele kibontakozni, a fények dögunalmasan egyformák benne, én sose használtam az enyémet, ne vegyél szerintem te sem.

 fénysátor. szerintem ne vegyél...

Derítőlapok

Csomó olyan képet látok különböző blogokon, amik amúgy nem lennének rosszak, de derítés híján az eredmény mégis kész katasztrófa. Deríteni azért kell, hogy a kompozíció körüli árnyékokat tompítsd, a sötétebb részeket kivilágosítsd. Ezt úgy kell tenni, hogy a kép mellé, a bejövő fény útjába teszel egy (vagy különböző szögekben több) lapot, amivel visszavered a fényeket a kompozícióra. Hogy ne legyen a dolog annyira egyszerű, csak szólok, hogy drámai hatású kompozícióknál „négerelhetsz” is (bocs, így hívják), ami azt jelenti, hogy fekete lapokkal még sötétebbé teszed a tárgyak körül a kontúrokat. Vannak fotósok, akik időnként szürke lapokkal is derítenek, de van arany és ezüstszínű lap is, kinek, mikor mi a megfelelő. Röviden: a derítőlapok arra valók, hogy a kompozíció körüli fényviszonyokat rendezzék. Én először nem vettem rendes derítőlapokat, csak 5 mm vastag habkartonokat a panton papíráruházban. A habkarton olcsó, nincs súlya, viszont merev, tehát remekül oda tudod támasztani a kompozíciód mellé és elfér a szófa mögött. Hátránya szállításnál a mérete, így egy ponton túl beszereztem rendes derítőlapokat is, mert ezek a méretük harmadára tekerhetők így könnyű őket szállítani. Minden oldaluk más, így olyan színűt használhatsz, amilyenre a képnél épp szükséged van, és ha a külső réteget lehúzod, kapsz egy fényáteresztő réteget is. Ha adhatok tanácsot, általános használatra inkább nagyobb lapot vegyél, mint kisebbet. Igaz, nekem van 30 cm átmérőjű mini-lapom is, ami összetekerve elfér a retikülömben, így kéznél van, ha étteremben, váratlanul támad fotózhatnékom. Szoktak is csodálkozni a pasik, amikor a randin, rúzs helyett ezt kapom elő, de hagy szokják, ez van. A legolcsóbban a photo king áruházban találtam derítőlapokat, de a fotós kellékek közül bárhol veszed, még mindig ez a legkisebb tétel.

óriás lapok egy profi stúdióban, a derítőnek még kereke is volt... Otthon kicsit macerásabb és kisebb minden...

Állvány
Ha elkezdesz ételfotós cikkeket olvasni, az első mondat, ami szembejön így szól majd: „Vegyél állványt, vegyél állványt!”. Az állvány egyrészt arra való, hogy a gép stabilan támaszkodjon valamin, így hosszabb záridő mellett sem lesznek életlenek a képek. A kezed mindig remeg egy kicsit, így sötétebb fényviszonyoknál szinte muszáj használni. Jártam már úgy interjúalannyal, hogy nem vittem magammal állványt, eszembe sem jutott. Aztán megérkeztem az illető lakására januárban, délután, már tök sötét volt, a nappaliban meg kizárólag tompa hangulatfények. Vagy 50 képet lőttem, amiből 48 ment is rögtön a kukába, 2 csak kicsit életlent meg azért tartottam meg, mert nem volt más választásom. Éles egyetlen kép sem lett. Átkoztam az elővigyázatlanságom! Állvánnyal a kép szögét/ horizontját is precízebben tudod beállítani. Hányszor állítgatok photoshopban a horizonton utólag, mert kézből fotóztam és ferde! Ha állványt veszel, ne a legolcsóbb irányába menj, hanem válassz stabil, viszonylag súlyos darabot. Ha van rajta kar, amivel mozgathatod a gépet, vagy vízszintező, ha a gépeden nincs, az is hasznos lehet. Az enyémen egyik sincs, és hiányzik is. Fotós boltokon kívül műszaki áruházak is tele vannak állványokkal. Képeimet gyakran állvány nélkül készítem, lustaságból, vagy mert épp sietek, és ezt utólag bizony gyakran megbánom.

...a vége persze mindig az, hogy lekapjuk a gépet az állványról, de ahogy azt írtam, ezt gyakran megbánjuk

...amikor ilyen képnél igenis megbántam... pedig állvánnyal még jó is lehetett volna...

Lámpák

Fotózni a legszebben természetes fény mellett lehet, így amíg teheted, eszedbe ne jusson lámpázni. Ha azonban muszáj, szerezz be speciális lámpákat vagy vakukat. Minden fénynek más az úgynevezett színhőmérséklete. Más a természetes fényé, más a fénycsőé, más a villanykörtéé. A természetes fény színhőmérséklete kb. 5500 kelvin. Amikor mesterséges fénynél fotózol, próbálj ehhez közelítő hőfokú fényforrások mellett dolgozni és ügyelj arra, hogy minden fényforrásnak ugyan olyan legyen a színe, ne keverd őket. Én a photo kingben vettem egy garnitúra állandó fényű, kimondottan fotózáshoz való lámpát, állvánnyal, softbox-szal (erről mindjárt!). A szett 50.000 Ft volt és kis helyen elfér. Ez elsőre drágának hangzik, de a profi vakuk ára darabonként több százezer forintnál kezdődik állvány és softbox nélkül, így ehhez képest ezek az olcsó kínai fotóslámpák még mindig alkalmi vétel. Szerintem amúgy nem túl szép a színük, és bármit írtak a dobozára, nem olyan a hatás, mintha természetes fénynél fotóztam volna, mindig állítanom kell utána a fehéregyensúlyon, de még mindig sokkal jobb, mint az otthoni kislámpák. Összeszerelni is macerás kicsit, így ha olyan ételt fotózol, ami kibírja másnap reggelig, akkor inkább várd meg a nappali fényt. Persze, ha téli este van, az étel meleg, és sanszos, hogy vendégeid perceken belül bezabálnak mindent, akkor valóban nincs mese, maradnak a fotós lámpák. Ha nincs keret a szettre, végy 5500 kelvines körtéket (ha nem tévedek, minden körte dobozára rá van írva a színhőmérséklet is) és kreálj hozzájuk softboxot házilag. (Erről a következő bekezdésben olvashatsz.) Persze a legegyszerűbb stúdióvakukkal lenne az élet, de azok már tényleg nagyon drágák, fénymérő is kell hozzájuk és még nem is próbáltam, hát nem akarok beszélni olyasmiről, amihez nem értek.

göngyölt pulyka az ablakpárkányon fotózva decemberben, természetes fényeknél, még derítés se kellett...

...és lazacsaláta februárban, lámpákkal. Az utómunka ellenére sem olyan szép, természetesek a színek...

Softbox

A kompozíciódat jól meg kell világítani, de nem mindegy, mennyire direkt és milyen erős a fény, amit ráirányítasz. Ha simán elé teszed a csupasz lámpát, vagy közvetlenül rásüt a nap, a kontúrok túl élesek lesznek, az étel és a tányér össze-vissza fog csillogni, nem lesz se szép, se vonzó, tehát célod az, hogy szép, szórt fény érje a csendéleted. Ettől az árnyékok kellemesen halványulnak, a tányérok nem csillognak idegesítően, az egész kép szebb lesz a szemnek. Mesterséges lámpáknál szórt fény eléréséhez úgynevezett softboxokat használnak. Ezek olyan, a lámpa elé szerelhető speciális „dobozok”, melyek első oldala fényáteresztő anyagból van, így a kemény, erős fényeket finoman, egyenletesen, nagy felületen szétszórják. Softboxot házilag is készíthetsz úgy, hogy fényforrásod elé pausz papírt vagy vékony textilt/ nejlont teszel. Csak arra ügyelj, hogy úgy helyezd réteget a fények elé, hogy ne gyulladjon meg a felmelegedett fényforrásoktól.

nekem ilyen szettem van. Ár érték arányban nem rossz.

Az ablakon bejövő fény szórása

Ha nincs felhős idő, gyakran lesz arra szükség, hogy a fényt szűrd, tompítsd. Erre a legegyszerűbb házi megoldás, ha egy vékony textilt ragasztasz az ablakra (nekem erre a célra van egy fehér terítőm) azon a részen, aminek a fénye a kompozícióra esik, vagy optimális esetben akár az egész ablakra. A szofisztikáltabb megoldás, ha derítőlapod belső, fényáteresztő rétegét teszed a fény útjába. Ehhez viszonylag nagy lapra lesz szükséged, a 70*90 cm-es már most szólok, hogy kicsi lesz! Ha nagyon nagy a fény, akár dupla réteggel is próbálkozhatsz, és természetesen ilyenkor és mesterséges fényeknél is szükség lehet derítésre.

Utómunka

Ha jó géppel fotóztál, a fényviszonyokhoz megfelelően megválasztott beállításokkal, optimális derítés és fényszűrés mellett, utómunkára alig lesz szükséged. Egy kicsi korrekció azonban mindig fel tudja dobni a képet, sőt, szükséges is, így plusz kontraszt, kis színélénkítés, fehéregyensúly állítás, világosítás/ sötétítéshez nagyon jól jöhet egy fotó retus program. Ha van photoshop a közeledben, használd azt, de a legjobb erre az adobe lightroom programja, amit kimondottan fotóretusra találtak ki. Persze ha nem akarsz még erre is pénzt kidobni, rengeteg ingyenes programot találsz a neten.

ugye mennyit számít az a kis utómunka?

Most tehát már tudod, hogy kell a géped használni és azt is, hogy mi a teendőd a kompozíció körül. A következő cikkemben a stylingról olvashatsz majd. Addig is: gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás! Ja, és persze sok sikert! ;-)

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Házisáfrány közösséghez itt.