Mint mindenkinek, nekem is élénken él emlékeimben az a bizonyos „legkínosabb randi”. Elmesélem, hogy volt, jó? Január, mínusz 15, éjfél, épp jöttem el valami lovagtól, aki orvos, és értsem meg, hogy másnap műt, ki kell magát aludni. A bokáig érő hóban odabotorkáltam az autómhoz és… Befagyott a zár! Akkoriban ugyanis ilyen úri huncutságaim, mint távirányító még nem voltak. Próbálkoztam hát kinyitni a másik oldali zárat, de az is befagyott. Igyekeztem kreatívan felolvasztani, bár ilyesmit előtte még sosem csináltam. Lehelgettem, fújdogáltam és igen, mint tagadjam, a végén már térden állva nyalogattam is a nem túl jó ízű, ám annál hidegebb zárat, hiszen milyen ciki lenne felébreszteni az orvost aki, mint tudjuk, másnap műt. Ekkor már leginkább Mr. Beanre hasonlíthattam, a mozdulatok legalább is biztosan. Végül nem maradt más választásom, felzargattam az orvost, aki másnap műt, mert halálra fagyni mégsem akartam. Nem túl lelkesen, de lejött. Az orvos mármint. Aki másnap műt. Befújta a zárat jégoldóval. Semmi, meg se mozdult. Aztán a másik oldali zárat is. Az sem. Végül elszakadt nálam a cérna és elkezdtem az éjszaka közepén üvölteni az autómmal, hogy mekkora egy szemét, olyan, mint a pasik általában, mindig akkor hagy cserben, amikor a legnagyobb szükségem lenne rá. Az orvos, aki másnap műt, türelmesen megvárta, hogy befejezzem a kiabálást, majd jeges nyugalommal annyit mondott csak:

-         Ez nem a te autód. A tied kettővel arrébb parkol. A tied 2 ajtós. Ez négy ajtós. Nem tűnt fel?

...Mit mondhatnék?! A románc ezek után nem volt hosszú életű, de az biztos, hogy ma pontosan így éreztem magam, amikor megpróbáltam hasonló módszerrel ellopni a zöldséges autóját, akihez lerohantam padlizsánért e remek nyári ételhez. Lehet, hogy többé nem leszek nála törzsvevő???

Az úgy volt, hogy Zsuzsi, Orsi és Luca jelezték, bekapnának nálam valamit és én erre a színes, egészséges, vidám és továbbra sem paleo fogásra gondoltam. Mindent megvettem hozzá, kivéve a padlizsánt, így rohannom kellett, hogy laszt minitben beszerezzem, mielőtt beállítanának a vendégek, és a vásárlás végét már tudjátok is. No, de a lényeg az, az étel remek lett, a csajok meg voltak elégedve, és miután jól viselkedtek, kaptak tőlem házi, lime-os eperszorbét is, mégis csak bogyósgyümölcs szezon van, vagy mi.

A padlizsán az egyik legzseniálisabb zöldség. Szerintem legalábbis. Ez a változat pedig remek főfogás a vega haveroknak, de egy nyári menüsor elejére is jól illik. A töltelékbe tehetsz a ricotta mellé akár néhány kanál póréhagymával fonnyasztott és alaposan lecsepegtetett spenótot is, nem fogod megbánni.

Nu. És akkor a recept. Figyelmedbe ajánlom. De azért ne lopd el a zöldséges autóját, ok?

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Házisáfrány facebook közösséghez itt.

2 gerezd fokhagyma
¼ tk csili
800 gr érett paradicsom
½ tk barnacukor
600-800 gr padlizsán
250 gr ricotta
150 gr parmezán
1 nagy marék friss bazsalikom
olíva olaj
só, bors

1. Vágd a padlizsánt hosszanti irányban 5 mm vastag szeletekre. Olíva olajjal vékonyan kend meg a szeletek mind két oldalát, enyhén sózd is, de csak közvetlenül a sütés előtt. Tedd grillre, vagy ha nincs, forró, zsírmentes serpenyőbe és pirítsd a szeletek mindkét oldalát aranybarnára. Tedd félre.
2. Közben aprítsd a fokhagymát. Tégy egy vastag fenekű lábasba 2-3 ek olíva olajat és amikor már közepesen forró, dobd rá a fokhagymát és fonnyaszd meg, de vigyázz, ne kezdjen barnulni, mert akkor keserű lesz. Add hozzá a csilit, a cukrot és dobd rá a felkockázott paradicsomot (én meghámoztam előtte), majd főzz belőle sűrű mártást. A képen láthatod, hogy az én vacak, közértes paradicsomom túl vizes volt, még tovább kellett volna főzni. A mártást természetesen sózd, ízlés szerint, de tehetsz a főzés végén bele keveset a bazsalikomból is.
3. A ricottát keverd össze a lereszelt parmezánnal, sóval, borssal és apróra vágott bazsalikommal.
4. Tégy minden padlizsán egyik végébe 1-1 kanál sajtot majd tekerd fel. Önts rá padlizsánonként 1-1 evőkanál paradicsomszószt és langyosan tálald.