fótó: Hajnal Petra

Sose szerettem igazán a cukorvirág dekorációt. Általában erőltetettnek, csúnyának és ízléstelennek tartom az ilyesmit. Ha cukorvirág, leginkább a benzinkutakon, „hétkilencvenért” kapható rettenetes marcipán rózsa ugrik be elsőre, amit őszintén, nem tudom, ki vesz meg kinek, miért, és pláne ki a franc lehet az, aki örül is neki. Vagy ott vannak azok a rémes esküvői torták, melyek a harminc évvel ezelőtti vidéki lagzik retro hangulatát idézik. Komolyan: van, akinek ez még bejön az ilyesmi a „naked cake-ek” idején?

Cukorvirág díszeket a cukrász mestervizsgákon is kell készíteni, kötelező jelleggel. Emlékeszem arra, amikor pár éve egy ismerősöm készült a vizsgájára. Büszkén mutogatta nekem a saját, és osztálytársai kreációit, engem pedig kizárólag a jólneveltség tartott vissza attól, hogy megmondjam neki a frankót: Ezek mind baromi rondák!

Nos, amikor már tényleg azt hittem, ezt a dekorációs technikát nem lehet ízlésesen megoldani, egy nap szembe jött velem a közösségi hálón néhány fotó, gyönyörű, pasztellszínű virágról. Milyen szép csokor!- futott át a gondolat a fejemen, ám amikor elolvastam a poszthoz tarozó szöveget kiderült, a virágok egytől egyig cukorból készültek! Nehéz volt hinni a szememnek, mert e csodás kreációk, minden túlzás nélkül pontosan úgy néztek ki, mint az igaziak.

Nem sokkal később ott találtam magam Hajnal Petra cukorvirág készítő workshopján, hogy meggyőződjek arról, nem vagyok átverés áldozata. Petra, aki e lenyűgöző virágokat csinálja megígérte, nekem is menni fog, és azt is, higgyem el, nem olyan nehéz ám szép virágdíszeket készíteni, mint ahogy azt az ember képzeli. A téma babarózsa volt aznap. Én pedig izgultam egy kicsit.

Érkezésemkor az asztalon némi cukormassza, ehető ragasztó, ételfesték, pár kiszúró forma, ecset és egyéb szerszám várt. A babarózsa közepét egy hungarocell golyó adta. Ha a virágot meg akarnád enni, de nem akarod, mert rettentő édes, kezdhetnél cukormassza középpel is, de a kész mű attól nehezebb lenne a végén. 

Nos, először kinyújtottunk egy adag cukormasszát. A cukormassza hálás anyag, jóval könnyebb vele dolgozni, mint a marcipánmasszával, de ez persze az íz rovására megy. Amerikában szinte minden tortát ezzel vonnak be marcipán helyett. Enni nem szívesen enném, de dolgozni vele, tényleg nagyon jó!

Hogy élethű hatást érjünk el, vékonyra nyújtottuk a masszát. Először kialakítottuk a virág porzós közepét. Mindent ehető ragasztóval rögzítettünk. A hajszálvékonyra nyújtott cukormassza hamar szárad, így gyorsnak kellett lennünk. Aztán elindult a munka fárasztóbb része. A babarózsának ugyanis rengeteg szirma van, így harminc-negyven cukor szirmot ragasztgattunk a bázisunkhoz, először kisebbeket, majd nagyobbakat. A szirmokon ragasztás előtt átgörgettünk egy barázdált botocskát is, hogy erezete is legyen. Így már teljesen úgy néztek ki, mint az igazi virágszirmok. A már elkészült babarózsát pár percig fejjel lefele szárítgattuk, majd következett a legizgalmasabb rész, a festés. Por alapú ételfestéket használtunk, mely minden egyéb hozzáadott anyag nélkül is remekül befogja a virágot. Egész keveset tettünk a virágra, de ez a kevés tökéletesen megadta neki a valódi, élethű babarózsa illúzióját. Végül hozzádrótoztunk pár cukorlevelet, betettünk egy nagy papírdobozba, és boldogan távoztunk.

Alakulunk...

…Azóta fűnek-fának mutogatom a művem, akik még élőben is nehezen hiszik el, hogy ez csak egy művirág. Csak azzal tudom őket meggyőzni, hogy megkérem őket, érintsék meg.Ilyen lett az én virágom..

…És ilyenkor igenis sajnálom kissé, hogy nem vagyok cukrász, így frissen szerzett tudásomat nem fogom tudni úgy kamatoztatni, mint kellene, de bárhogy is van, a tanfolyamon remekül mulattam!

Ha te is szeretnél ilyen csodás cukorvirágokat készíteni, ide kattintva, a Violet and the Botanist oldalán  tudsz jelentkezni!

Ha tetszett a cikk, ide kattintva "lájkold" és kövesd Házisáfrány kalandjait a facebookon is.