Az őszi zöldségek közül, nincs mit szépítenem rajta, magasan a sütőtök a kedvencem! Nem csak komplex, édes ízéért, szeretem, meg, mert egészséges, és mégis finom, de ez a szexi sárga valami talán a legsokoldalúbb zöldség a világon! Készülhet ugyanis belőle előétel, leves, főétel és desszert is! Ez utóbbi gondolatától van, aki idegenkedik, de épp csak addig, amíg meg nem kóstolja! A sütőtököt ugyanis nem kell erőszakkal beletenni egy sütibe, és utána kínosan bizonygatni, hogy „jaj, milyen jó az úgy”, ahogy azt a földes ízű céklával csinálják az egészségtudatosak, amikor belekényszerítik szegényt az oda egyáltalán nem passzoló brownieba. A sütőtök azonban simulékony természetével összhangot és boldogságot kölcsönöz a desszerteknek! Ezeket a sütiket úgynevezett „sütőtök fűszerkeverékkel” lehet még izgalmasabbá tenni, mely fahéj, gyömbér, szegfűszeg és némi szerecsendió keveréke. A keverék bázisát a fahéj adja, arányaiban ebből van benne a legtöbb. Amerikában minden boltban kapni, de én inkább elkészítem a sajátomat 4:2:1:1/2 arányban. Ősszel gyakran szerepel a repertoáromban sütőtök pite, vagy sütőtök mousse, de néha összedobok pár tökös-morzsás muffint is, a gyerekek vagy a csajok legnagyobb boldogságára!

Vannak olyan ünnepek, amiknek nincsenek magyar hagyományai, mégis beszivárogtak az életünkbe. Ezek közül akad olyan, amit kimondottan utálok, például a Valentin nap, aminek szerintem a világon semmi értelme sincsen, és olyan is, amire minden évben várok, ilyen az angolszász gyökerekkel rendelkező Halloween. Szeretem, hogy a közelgő téli hónapokra készülődést, az elmúlásra és a halottakra való emlékezést vidáman tesszük, hogy sírás helyett egy jó bulival emlékezünk azokra, akiket szerettünk!  Azt pedig egyenesen imádom, hogy ezen a napon  kvázi kötelező a „félelmeteskedés”, méghozzá a lehető legkreatívabb módon! Amerikában ilyenkor vannak olyan városrészek, ahová kimondottan tilos a belépés jelmez nélkül, a tömeg ki is vet magából, ha civil ruhában próbálkozol utcabálozni! Sőt, a játékosabb kedvűek az eseményre nem csak úgy felkapnak valamit, hanem hosszan tervezgetik az az évi jelmez-tematikát! Van, hogy egész családok öltöznek be Addams familynak vagy szuperhősöknek. A porták előtt ilyenkor töklámpások világítanak, a fákról csontvázak és seprűn lovagló boszorkányok lógnak le és a kerteket kíséretetek, mű-pókhálók és madárijesztők teszik félelmetesen szórakoztatóvá.

Halloween estéjén nagy bulik vannak mindenkinél, ahol nem csak a lakásdekor, de még az ételek és sütemények is ijesztően néznek ki! Pókhálós muffinok, bóléstálak, melyekben szemgolyók úszkálnak, habcsók csontokból kirakott torták, szellem formájú sütik dobják fel a napot, melyeket nem csak élvezetes elkészíteni, de a gyerekek is szívesen segítenek benne.

Az egyik legbejáratottabb sütim a „para-repertoárból” a „levágott ujj”, mely kedvenc, pofonegyszerű vajas kekszem kissé átkozmetikázott változata. A gyerekek ehhez is mindig beállnak mellém formázni, és közben halálra röhögjük magunkat azon, ki tud félelmetesebb változatokat készíteni!

A süti készítésénél ügyelj arra, hogy a vaj a lakás és a kezed hőjének a hatásától nagyon gyorsan olvad és puhul, így miután összeraktad a tésztát, mindenképp pihentesd a hűtőben és mindig csak annyit vegyél ki, amennyit épp formázol. Bár felesleges faxninak tűnik, de TÉNYLEG tedd az ujjakat a fagyasztóba sütás előtt pár órára, mert a szobahőmérsékletű keksz szét fog folyni a tepsiben sütés közben és elveszti az alakját, a fagyasztott azonban remekül megtartja!

Ezek a sütik rondák, és az a céljuk, hogy minél életszerűbben félelmetesre sikerüljenek! Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének rettentően finomak, mint a vajas kekszek általában! Az ujjakra a "kosz" kakaó és fahéjpor formájában kerül, -ügyelj rá, hogy teljesen tiszta, ha lehet új ecsettel dolgozz! A művér természetesen ételfesték. Ha idegenkedsz az ételfesték gondolatától, ki is hagyhatod, de hidd el, a gyerekek imádni fogják, amikor "bevérezhetik az ujjakat"! Nu, és akkor a recept.

Ha tetszett a poszt, ide kattintva követheted Házisáfrány kalandjait a facebookon is vagy kövess az instagramon!

Ha azt mondom, cukor, szinte biztosan a sima, bolti kristálycukor ugrik be neked elsőre, pedig az édesítők tárháza ennél jóval több és sokoldalúbb. Az biztos, hogy rengeteg emberernek a cukor a boldogság egyik forrása, és bár mennyiségeket enni belőle nem egészséges, az ember szervezetének az életben maradáshoz is szüksége van rá, ha nem is végeláthatatlan számú gombóc fagyi és tábla csoki formájában.

Cukornak hívjuk a monoszacharidokat, azaz egyszerű cukrokat, például glükózt, fruktózt vagy galaktózt. Villámgyors energialökést adnak a szervezetnek, a vércukor szintet is az egyszerű cukrok nyomják fel a leggyorsabban, így ha szellemileg vagy testileg nagyon lemerültél, egész kis mennyiség is pillanatok alatt helyre tud billenteni. Cukrok a diszacharidok, azaz összetett cukrok is, a kristálycukor glükóz & fruktóz keveréke, a tejcukor, azaz laktóz, a galaktóz és glükóz keveréke. Az összetett cukrok lassabban, kevésbé, de tartósabban emelik a vércukor szintet, hiszen nem azonnal dolgozza őket fel a szervezet, hanem először egyszerű cukrokká bontja le. Cukrok még a poliszachaidok is, melyek sok monoszacharid összekapcsolódásából épülnek fel. Ilyen poliszacharid például a keményítő. A cukor egyfajta szénhidrát, mely gyors energiával látja el a szervezetet. Megtalálható zöldségekben, gyümölcsökben, tejben és számos egyéb ételben, természetes formájában. Ha azonban édesíteni akarsz vele, valamilyen koncentrátumra lesz szükséged, s ehhez számos cukorféléből válogathatsz.

Nem tudom, régen is így volt-e, de az egészen biztos, hogy mostanában ha vendégek jönnek, mindig az az első és legfontosabb problémám, hogy „ok, de mit együnk”? A kérdés mindig ez, bárki jön, bármilyen ügyben, mert enni ugye kell, és az nagyon nem mindegy, hogy mit! Lehet, hogy ciki, de nekem a menü megtervezése mindig a buli legizgalmasabb része, és mindig jóval tovább tart, mint a vendégség maga.

Nos, nyáron általában könnyű fogásokat csinálok. Van azonban úgy, hogy átjönnek a csajok és komfort ételre vágynak, mert épp mindenkinek van valami nyűgje. Most is ez történt, úgyhogy nem arra fókuszáltam, mi egészséges, miben van sok zöldség és kevés kalória, inkább csináltam valamit, amibe tettem tejföl is, meg tésztát is, meg húst is, mert az ilyen ételtől mindenki egy csapásra boldog lesz! Így történt, hogy elővettem egy régi, klasszikus Stroganoff receptemet, mert az mindig jó, de beletettem pár csavart. A bélszínt, mint alapanyagot azonnal elvetettem, mert mégis csak nyár van, meg a lányok amúgy is jobban szeretik a szárnyast és lássuk be, az étel így sokkal olcsóbb. Aztán arra gondoltam, mennyivel menőbb az, ha húskockák helyett cuki, mini- húsgombócokat csinálok, mert van valami a húsgombócokban, ami miatt mindenki odavan értük és a darált húsba rengeteg extra ízt is bele lehet csempészni. Azt pedig már sokszor írtam, hogy ha darálthús kell egy ételbe, én mindig pulyka felsőcombbal dolgozom, mert remek alternatívája a vörös húsoknak, és szerintem sokkal jobb az íze is. Ha pulykahúst veszek, rendszerint a Gallicoop márkát választom. A Gallicoop ugyanis rendelkezik fenntarthatósági tanúsítvánnyal, és kizárólag minden folyamatában ellenőrzött, magyar takarmánnyal etetett, hazánkban tenyésztett és tartott állatok húsát, és az azokból készített termékeket árulják, így a származását vissza tudod követni. E termékeknek emellett rendkívül vonzó tulajdonsága az is, hogy kaphatóak hiperekben is, így a vacsi hozzávalóiért nem kell száz helyre rohangászni.

Vannak azok az ételek, amiket kivétel nélkül mindenki imád, és a gyros mindenképpen ezek közé tartozik! Nálunk a gyerekek rendszeresen követelik, de mi van akkor, amikor épp nincs időnk kiugrani a kedvenc gyorsbüfénkhez? Vagy, ha aggódunk, hogy az utcán vásárolt tekercsbe rossz minőségű hús kerül? Nos, csinálunk otthon finomabbat, természetesen!

A gyros ráadásul, bár elsőre nem gondolnád, remek maradék feldolgozó étel, hiszen szárnyas hús szinte mindig van a mélyhűtőben, zöldség és joghurt is akad a frigóban, a pitához pedig természetesen mindig van liszt.

Gyrost nem csak vacsorára, de gyerek vagy felnőtt buliba csinálni is iszonyúan menő! A húst bepácolod előre, a joghurt szószt szintén bekevered, a pita tésztát pedig akár előző este is begyúrhatod. A zöldségeket összevághatod előre, aztán ha beállítanak a vendégek, csak bedobod a húst és a pita tésztát a serpenyőbe, vagy kerti buli esetén a grillrácsra, és kész! A pitát persze simán kisütheted már korábban is. Hidd el azt a bulit, ahol „házi gyrost” adnak, ráadásul ennyire finoman fűszerezett hússal, ilyen csodás pitába töltve, azt évek múlva is emlegetik majd!

Ha valaki rendesen beleássa magát a kovászolásba, óhatatlanul eljut arra a pontra, amikor ki akar próbálni olyan kelt tészta recepteket is az új módszerrel, melyeket eddig élesztővel készített. A mennyiségek átszámolása elsőre ijesztőnek tűnhet, de némi matektudással könnyebb, mint gondolnád. Nem beszélve arról, hogy annak idején nem árultak boltban élesztőt, így minden kelt tészta kovásszal készült, és ha dédanyáink így sütöttek, nyilván nekünk is menni fog!

Kovásszal időigényesebb dolgozni, mint élesztővel, de számtalan előnye van! A kovászolt tészták élettani hatásai vitathatatlanul jobbak: könnyebben emészthetőek, kevésbé nyomják fel a vércukor szintet és jóval komplexebb ízvilággal gazdagítják a sütit vagy kenyeret, mint az élesztős változat.

A kép illusztráció

Nem gondolnám, hogy bármikor a közeljövőben bekövetkezne az, hogy bezárják az élelmiszerboltokat. Azt meg pláne nem, hogy „mind meghalunk”. Azt azonban maximálisan megértem, hogy járványos időszakban, akiben van egy kis felelősség érzet, az nem akar percenként boltba rohangálni.

Tél vége, tavasz eleje van. Az ember vitaminszükséglete amúgy is a béka feneke alatt, az immunrendszerünk sincs a toppon, most van lecsengőben az éves „szokásos” influenza, és simán benne van a pakliban, hogy elkapjuk a koronavírust, így ha valamikor, hát ilyenkor kiemelten fontos, hogy felturbózzuk az ellenállóképességünket többek között azzal is, hogy a lehető legegészségesebben étkezünk.

Ne akarjuk a következő heteket mirelit pizzán és csokis kekszen túlélni, csak azért mert úgy a legegyszerűbb! Nem az a cél, hogy elhízzunk, az pedig kiváltképp nem, hogy a szervezetünket hasznos tápanyagok helyett üres kalóriával tömjük meg.

Ha rád jön a pánikvásárlás, gondold át, mégis, mit kezdesz majd 30 kg liszttel? És amikor nyáron megzsizsikesedik a fel nem használt 28 kg, azzal? Mi lesz a 40 kg száraztészta sorsa, ami a garázsban pihen? Az 5 literes felbontott paradicsomkonzervben figyelő maradék, 4.5 liter cuccal? És a fél raklap cukorral, amikor alapvetően mindig fogyózol és eltenni sem szoktál? Tényleg halrudacskákon és rizsen akarod tartani a gyereket hetekig?

Ebben a cikkben leírom neked, hogyan tudsz két hét esetleges karanténra úgy felkészülni, hogy „lesz itthon kaja”, de a végén nem kell majd több zsák romlott ételt a kukába dobnod, és még változatosan is étkeztél. Nem kell hozzá más, csak egy kis tervezés.

Vannak azok a projectek, amiket hosszú évekig halogatsz, pedig nagyon izgatnak. Ilyen volt nálam a tradicionális, amerikai-stílusú pulykavacsora, amit jó ideje ki akartam próbálni, mert már annyit olvastam róla, és annyiszor láttam a filmekben. Mindig megbeszéltük a csajokkal, hogy jó-jó, belevágunk, aztán évről-évre halasztgattuk, mert tudtuk, hogy rengeteg meló van vele. Azzal is tisztában voltunk, hogy ennyi munkát csak akkor érdemes egy vacsorába beletenni, ha minimum 20 főt összerántunk.

Aztán az idén gondoltunk egy nagyot, és jó előre, szeptemberben kitűztük a novemberi végi esemény időpontját, onnan pedig bizony már nem volt visszaút!

Belevetettük magunkat a szervezésbe azon melegében, ki-ki a maga módján. Ha ugyanis ekkora formátumú ünnepi vacsorát készítesz, melynek középpontjában egy 10 kg-os egész pulyka díszeleg, s amihez 3-4 fajta köretet, töltelékeket, mártásokat és számos süteményt készítünk, az bizony jó sok tervezést meg előkészítést igényel.

Közös chat csoportot hoztunk létre, receptek tucatjait küldözgetve egymásnak. A csajok azt próbálták kitalálni, hogyan lehetne a legfinomabb fogásokat a lehető legkönnyebben elkészíteni, miközben én szokás szerint pont az ellenkezőjére gyúrtam, legyen jó komplikált, mert, hogy az milyen izgalmas! Ezért aztán nap-nap után a hús sózásának kémiájával, a különböző húsrészek megfelelő maghőjének fontosságával, érthetetlen élelmiszerbiztonsági és egyéb teljességgel felesleges tudományos információkkal igyekeztem az őrületbe kergetni őket, amit meglepően jól tűrtek.

A vacsora minden várakozást felülmúlóan jól sikerült. Sok energiánk volt benne, de ezt a meghívottak szerencsére rettentően értékelték! Azt, hogy tényleg jót főztünk pedig onnan tudtuk, hogy a tálalás alatti kiabálást a 20 fős asztalnál néhány percre néma csönd váltotta fel, mert mindenki annyira élvezte az étel összes elemét, hogy még beszélgetni se maradt energiájuk! Talán az is hozzájárult a sikerhez, hogy ez egy igazi örömfőzés volt, nyomás és elvárások nélkül. Ahogy ott ültünk a hosszú asztalnál, felnőttek és gyerekek, barátok és rokonok, nagy egyetértésben, hangosan vihorászva, arra gondoltam, ilyennek kellene lennie minden ünnepi vacsorának, legyen az alkalom bármi, akár barátokkal, akár családdal költöd el.

Az óriási pulyka nagy része meglepő módon el is fogyott, de a süteményekre még mindenkinek maradt hely a gyomrában. A vacsorát a gyerekek óriási póker partival zárták, mi felnőttek pedig a szokásos „ebben az életben már soha többet nem eszem, semmit!” fogadkozással.

Persze egyetlen dologban mind egyetértettünk. A pulykavacsorával hagyományt teremtettünk, és eldöntöttük, hogy mostantól minden évben újra meghívjuk majd a barátainkat egy a mostanihoz hasonlóan mennyei lakomára!

Akik még sosem főztek be lekvárt, azt szokták hinni, hogy az a világ legmacerásabb dolga, akik meg rendszeresen csinálnak, tudják, ez nem így van. Az az egy azonban biztos, hogy nincs az a bolti változat, ami pótolhatná a házit, akár kenyérre teszed, akár sütibe töltöd. Ha nincs házi lekvárom, neki sem állok a süti sütésnek, mert az élet rövid ahhoz, hogy közepes süti miatt hízzak.

Ijesztő kimondani, de lassan 30 éve rakok el baracklekvárt, így most leírnám neked részletesen, mire kell ahhoz figyelned, hogy ne csak jó legyen, de ne kelljen bele tartósítószer se. Előrebocsájtom, hogy a befőzés nem egzakt tudomány, így az alul olvasottak nem örök érvényű igazságok, csak a saját tapasztalataim. Hasznosak lehetnek arra az esetre, ha most próbálkoznál eltevéssel először, vagy ha érdekel, mások hogyan csinálják.

Amikor Forest bácsinál, a sarki „gyorsszusisnál” eszem, szinte mindig teriyaki csirkés bentot kérek, mert annyira imádom a teriyaki szósz édes-savanyú-sós ízét. Aztán amikor a múltkor megkívántam, Forest bácsi épp zárva volt, így „segíts magadon, Isten is megsegít” alapon úgy döntöttem, csinálok egy kis teriyaki csirkét itthon. Valami ugyanis azt súgta, hogy nem csak megugrom majd a feladatot, de minden bizonnyal finomabb lesz az enyém, mint a gyorséttermi változat. Nos, nem tévedtem.